SzIlÁgyi Ákos

“Nem szuverenitásmánia, hanem hatalommánia ez” - Magyar Narancs

„A szuverenitás eredetileg a korlátlan uralkodói hatalmat jelentette. A Harmincéves Háború, a véres európai vallásháborúk káosza nyomán, a 16-17. században született meg olyan filozófusok fejében, mint Jean Bodin és Thomas Hobbes és lett az 1648-as vesztfáliai békekötéssel létrejött európai nagyhatalmi rend és az úgynevezett abszolút monarchiák legitimációs alapja. Az uralkodói hatalom isteni akaratból eredeztetése nem ment tovább: ha nem egy kereszténység van, hanem több, és több egyház, több hitgyakorlat, akkor vagy káoszba hanyatlik az uralkodás, ahogy azt a Harmincéves Háború mutatta, vagy az autoritásnak kell új forrást találni és ez lett a szuverenitás. Ami a 20. század derekán és most a 21. század elején atavisztikusan visszajönni látszik Európában az a 17. századi szuverenitás, a “kötözetlen vadállat” – ahogy Montesquieu nevezte kora abszolút uralkodóit – szuverentása. Jakab András kiváló jogtudós magát a korlátlan hatalmat feltételező 17. századi szuverenitásfogalmat nevezi “vadállatnak”, amelyet meg kell láncolni, különben zsarnokságokat készít elő. A népszuverenitás, a nemzeti szuverenitás, az alkotmány szuverenitása – ennek a “leláncolásnak” a különféle stratégiai voltak. De a magyar szuverenitásvédelmi törvény nem Orbán Viktor vezéri szuverenitását hivatott “megkötözni”, hanem a társadalom – a civilszervezetek, önkormányzatok, a média, a kulturális intézmények – szuverenitását. Itt az államtól, a hatalomtól való függetlenséget tekintik, magyarán a szabadságot tekintik “kötözetlen állatnak”, igyekeznek móresre tanítani, a rendszer ketrecében tartani, hisz különben még belemarna a vezér kenyéradó szuverenitásába.”

Friderikusz Sándor beszélget Szilágyi Ákossal - ATV

Az internet mindent folyamatosan rögzítő és tároló digitális emlékezetének megállás nélkül hömpölygő kép-szöveg-hang-óceánjában bármi megtalálható, ha tudjuk, mit keresünk, de bármit keresünk, az mindig jelenidőben bukkan fel, csak annyiban létezik és addig létezik, amennyiben és ameddig aktualizálja valaki, aztán visszamerül az óceánba, így az időbeli lét nem rendeződik történeti sorokba, nem lehet tudni, mikor miből mi lett és miért, megállt-e az idő vagy éppen vágtázik, véget ért-e valami vagy épp elkezdődött, mert nincs „mikor” és „meddig”, nincs „egymás után” csak egymás mellett van valamilyen múlttá válni már képtelen örökjelenben. Jól mutatja ezt az a történeti idővel együtt eltűnt, elmerült két szöveg - egy Friderikusz Sándor készítette tévé-interjú lejegyzett szövege 2014-ből és egy rövid publicisztika (A demokrácia kiegyenesítése ) ugyanebből az évből, amely az interjú kiindulópontja volt -,  melyeket föltettem honlapomra, hadd olvassa, aki még olvas, és kíváncsi rá, mit jelent a nem múló időben, a digitális aevumban, vagyis örökjelenben élni, mint az angyalok.

Közzétéve az ATV-n 2014. ápr. 4.-én: "Legutóbb szombaton a Hősök terét látva ismét tanúi voltunk annak a sajátosan magyar tömegjelenségnek, amelyet Szilágyi Ákos Népszabadságbeli írásában politikai könyörgő-zarádoklatnak nevezett, a hatalomért és egy párt hatalmon maradásért, és ezt a szerző az új politika-vallás giccsének tart. Sajátos és logikus kinövése ez annak a hatalomfelfogásnak, amely a Fideszt jellemzi, s annak a hatalomgyakorlási módnak, amelyben a kormányzópárt első számú vezetője a nagybetűs nemzet megváltójaként jelenik meg, hívei már-már istenként tisztelik, és könnyen lehet, tőle magától sem idegen ez a szerep. Hogyan jutottunk idáig a magyarországi parlamentáris demokrácia újjászületése után 25 évvel, a 21. században, Európa közepén? Mindezeket Szilágyi Ákos esztétával, esszéistával beszéljük meg."

Jankovics Márton interjúja - 24.hu

Szilágyi Ákos: A hibrid harmadik világháború küszöbén járunk, vagy már azon is túl

Barotányi Zoltán interjúja - Magyar Narancs

A nép igazán gyászolta

444.hu Podcast-ban az orosz–ukrán háborúról: "Vagyis nincs más, csak az összeomlás" - Sz.Á.

„Szilágyi Ákos az orosz kultúra és azon keresztül az orosz társadalom talán legérzékenyebb és legelkötelezettebb hazai… micsodája is? Kutatója? Vannak ugyan (társadalom)tudományos jellegű művei, esszéi is a témában, de a hagyományos kutatói attitűd, a távolságtartás, a tárgy szenvedélymentes vizsgálata aligha jellemző rá. Érzelmi viszonyokon, az irodalmon, a kultúrán, személyes ismeretségeken, barátságokon, vagy éppen ellenérzéseken keresztül kapcsolódik az orosz és ukrán történelem súlyos, sűrű, tragikus anyagához. És foglalkozott vele rengeteg éven át. Három nagy könyvet is írt a kétezres évek első évtizedében, amikor éppen nem nagyon érdekelt itthon senkit, hogy mi is zajlik Oroszországban. Pedig zajlott nagyon sok minden. Csupa olyan dolog, ami nélkül a mai ukrajnai tragédia egyáltalán nem érthető.”
Tovább a 444.hu Podcast + Uj Péter teljes cikkére >>>

"A három kötet, az Oroszország elrablása (Helikon, 1999), a Borisz Sztár és sztárevicsek (Helikon, 2000) illetve a Túlirányított demokrácia (Kaligram, 2011) (az utóbbi két mű ingyen letölthető) a Szovjetunió összeomlását követő drámai átalakulások egy-egy fázisát elemzi.

"Apokalipszis most" - Népszava-interjú

Lengyel László: Amikor megkértelek, hogy folytassunk párbeszédet a közelgő apokalipszisről, és elküldtem hozzá írásomat is, többek közt, iróniával ezt válaszoltad: igaz - alaposan elolvasva írásodat - egyre kevésbé érzékelem, hol válik el az én reménytől duzzadó apokaliptikus realizmusom a Te borúlátó realista apokaliptikusságodtól... A különbség talán csak árnyalatnyi, de mindig fontosak az árnyalatok. Én hittem, és még mindig hiszem, hogy létezik és lehetséges ésszerű, kölcsönös érdekeken és együttműködésen alapuló világrend, de írásaid, beszélgetéseink alapján feltételezem, hogy te ebben nem hiszel. És amit én a káosz és az ellenőrzött világrend, ha tetszik ciklikus váltakozásának látok, azt te egyre növekvő, folyamatos káosznak, vagyis a te világrended, klímakatasztrófával, népvándorlásos menekültválsággal, világjárvánnyal és nukleáris világvégével veszélyeztető háborúval a káosz világrendje – az apokalipszis nem elkövetkezik, hanem már itt van...
Tovább a Népszava interjúra >>>

Tegyük föl

Tegyük fel, hogy leülök Szilágyi Ákossal beszélgetni, mondjuk a legújabb verseskötetéről a Tegyük fel-ről. Tételezzük fel, hogy ő örömmel válaszol kérdéseimre. Akár erre a feltevésre is épülhetne ez a beszélgetés. De miért feltevés ez, amikor itt ülünk és valóban beszélgetünk? Mi az, amin a kötet címében található feltevéssel szeretné elgondolkodtatni olvasóját?

Vita a nemzeti kánonról

Hosszas töprengés után választottuk ezt a témát, és kértük fel néhány szerzőnket és kollégánkat, hogy fejtsék ki álláspontjukat. Hadd kezdjem egy egészen rövid bevezetővel. Arra, hogy mi a nemzeti kánon, egyetlen szóval válaszolhatok: a nemzeti kánon – az alkotmány. A nemzeti kánon az alkotmány, amennyiben az alkotmány a szabályok szabálya. Nem én mondom ezt, hanem Jan Assman A kulturális emlékezet című alapművében, amelyben megkülönbözteti a rituális koherencián alapuló kulturális emlékezetet és a textuális koherencián alapuló közös emlékezetet, és ennek a megkülönböztetésnek az alapján a kánon három alapvető jelentését: a kánont mint mércét, szabályt vagy zsinórmértéket – nagyjából a „mihez tartsuk magunkat?” jelentésében –, a kánont mint modellt, mintaképet – a „milyen mintát kövessünk?” jelentésében – és a kánont mint listát – nagyjából a „mi vagy ki van benne a kánonban?” jelentéskörében. Tovább a letölthető interjúra >>>

Fedezzük fel Posztpetőfit! – Szilágyi Ákos esete a megtalált Petőfi-versekkel

Szénási Zsófia - 2017.09.20. Krisztinavárosi otthonában fogad, a környéknek állítólag különös „irodalmi atmoszférája” van. Több neves írónk és költőnk is lakott errefelé, Babits, Kosztolányi, Schöpflin Aladár, Ottlik, Márai. Most megjelent kötetében nem velük, hanem egy másik, általa nagyra tartott költővel, a nemzet élő lelkiismeretével, Petőfi Sándor eddig rejtett és most napvilágra került irodalmi hagyatékával ismerteti meg az olvasóit. Játék és komolyság, irodalmi poén és hihetetlen alapossággal kidolgozott fikciós életrajz jellemzi a könyvét. A Petőfi modorában megénekelt nemzeties költemények, magyar nóták és egy hős-ének első olvasatra a belőlük áradó iróniával és humorral fogják meg az olvasót, miközben számos mélyrétegük van. Petőfis versek 21. századi tartalommal, avagy kortárs életérzés 19. századi hangulatú poézisban. – Posztpetőfi alakjával a barguzini legendára egy másik legendát épített rá, nevezetesen, „egybegyűjtötte” Petőfinek hosszú szibériai tartózkodása alatt írt szerzeményeit, megalkotva ezzel egy sohasem létezett „corpus Petyofiensist”, tudományosnak látszó hivatkozásokkal, jegyzetapparátussal, komolynak tűnő tudományos háttérrel. Tovább a letölthető interjúra >>>

Ruszkik, haza? Ugyan már!

május 16. 13:08 - szerző: Szénási Sándor Zsaroló, az országra rátenyerelő hatalomként és a diktatúra egyik mintájaként tűnt fel ismét a szovjet változatában már eltűnt orosz politika Magyarországon. Hogyan hat ez a hazai rendszertagadókra? Nacionalizmust szül? Patrióta összefogást? Szilágyi Ákos esztétát, Oroszország-kutatót kérdeztük. – Emlékszem, a kilencvenes évek elején egy interjúban azt mondta, hogy a magyaroknak könnyű a kiválás a bomló szovjet birodalomból, mert nem érdekli őket az orosz kultúra. Ma is így látja, létezik ez a közöny? Tovább a letölthető interjúra >>>

A politika ördöge

Szénási Sándor kérdez – Szilágyi Ákos válaszol - A beszélgetés időpontja: 2016 augusztus eleje. Aki inkább a beszélgetés rövidebb változatára kíváncsi, elolvashatja "Jön egy szép új világ" címmel itt alább az interjúk között. A rövid változat a 168 óra 2016 augusztus 15-i számában jelent meg, de mivel a közlemény a 168 óra honlapján időközben elérhetetlenné vált, a nem szűnő érdeklődésre és a beszélgetés aktualitására tekintettel most mindkét változatot közreadom. (Sz.Á.) Tovább az eredeti hosszú változatra >>>

Jön egy szép új világ

A politika ördöge című köztem és Szénási Sándor között kérdés-felelet formájában zajló hosszú beszélgetés a 168 órában megjelent Jön egy szép új világ című rövid interjú alapja volt. Most honlapomon mindkét változat elérhető és olvasható: kinek a rövidebb, kinek a hosszabb. (Szilágyi Ákos)Tovább a a rövidebb (a 168 órában megjelent) változatra >>>

Összeállítás a 2000 halálára

"Fuimus Troes! Már csak voltunk 2000! A Nemzeti Kulturális Alap kuratóriuma lapunkat megmérte és könnyűnek találta. Nem szeretnék a helyükben lenni, amikor Anubisz isten tartja majd a mérleget, egyik serpenyőjében a tollpihével, a másikban az NKA kuratóriumával, ezzel a sötéten dobogó, nagy szívvel. De ez akkor lesz majd. Addig is, kérem a tárgyilagos olvasót, ítéljen maga is: lapozzon bele a 2000 huszonhét évfolyamába, amely honlapján, az archívumban word vagy pdf-formátumban teljességgel hozzáférhető, és állítsa mellé azoknak a lapoknak az évfolyamait, amelyek annyi támogatást kaptak most, amennyi a 2000-nek fennállása óta még soha nem jutott. Tovább a teljes összeállításra >>